Szamóca kenyér

Neeem,  a név kivételesen nem az alapanyagokra, hanem a forrás illetve a nagy tuti birtokosának megjelölésére utal, a recept Szamócától származik innen. Még múlt héten készítettem, amikor végeláthatatlanul hosszú éjszakákat kellett töltenem a büntetőjog útvesztőiben. Ilyenkor az ember lánya 1. minden mást csinálna, mint amit kéne, 2. ha már nem teheti, akkor is jól esik félóránként járni egyet. No ilyenkor csillog a lakás, áll glédába minden, a szennyestartó is kong és igen ilyenkor lehet kenyeret is sütni. Alapból az csak a bajom a kenyérsütéssel, hogy hosszú procedúra, még ha nem is bonyolult. A hét 6 napján általában nem is tartózkodok annyi időt ébren. Kenyérsütő gépem nincs amibe bedobom és csak kiveszem....jelen anyagi helyztetmben nem is lesz egy darabig. Így viszont ideális volt a helyzet begyúrtam, míg pihent tanultam és hipp-hopp eltelt az idő. A recepten csak a mennyiséget változtattam meg 2/3-adát sütöttem az eredetileg leírtnak és egy helyes kis buci kerekedett belőle :)

Belevalók:
360 ml víz

1,5 tk só
2 ek méz
2 ek olívaolaj
60 g lenmagpehely
40 g szezámmag
150 g teljes kiőrlésű rozsliszt
150 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
140 g fehér liszt
1 cs porélesztő

Az elkészítés mindenben az eredetileg leírtak szerint, a römertopf-ot kivéve.... olyanom sincs :(
A buci forma hihetetlenül kreatívan úgy született, hogy a mini torta formám karikáját rátettem a sütőpapíros tepsibe és abba tettem a kenyértésztát :))))

Kenyeret sütöttem!!!! :)

Egészen mostanáig a kenyérsütést egyfajta megfoghatatlanul távolálló és varázslatos tevékenységnek tartottam, amire én, egyszerű halandó tutira képtelen lennék. Aztán ahogy elkezdtem nézegetni a különböző gazstroblogokon a szebbnél szebb pékárukat egyre jobban megjött a kis kedvem. Háthogyha mégis menne ez nekem....arról nem is beszélve, hogy a bolti áruval szemben itt tudom mit tartalmaz és én választhatom meg az arányokat. Magamtól persze nem vágtam neki, inkább a tapasztaltak útját járnám ezen a területen. Az első szimpatikus példányt én Veránál találtam. A DNK kenyere azért tetszett, mert semmi macera, "kovász", "öregtészta" meg egyéb bűvös szavakat mellőz (arra még rá kell készülnöm), egyszerű hozzávalók és az átlaghoz képest emberi elkészítési idő jellemezte.

Amikor kisült annyira meg voltam elégedve magammal...egy ideig csak néztem és ismerkedtem vele. Az biztos, hogy máskor is fogom sütni, ízre nagyon bejött. Be is gépelem a hozzávalókat, bár szóról szóra megtalálható Veránál is.

Hozzávalók:

 75 dkg tk tönkölybúzaliszt
1 csomag élesztő

2,5 tk só

5 dl víz

1 dl növényi tej (én rizstejjel csináltam)

1 ek méz

Miután összekevertük a hozzávalókat másfél óra kelesztés. Én sütőpapírral bélelt őzgerinc (asszem így hívják) formába tettem és beraktam a 180 C-osra előmelegített sütőbe, a leírásnak pontosan megfelelően edényke vízzel a sütő aljában. A kis kiszolgált villanysütőmnek 40 perc kellett.

A képeket Verának, és köszönet a receptért! 

Mini Philly, a kistesó

Szeretek kreatívan ajándékozni, olyan dolgokat, amiket magam csinálok. Egy barátném névnapja volt mostanság, de csak később tudtunk találkozni. Nála az édességgel nem lőhettem mellé, az mindig jöhet (persze, hogy szerencsés alkat mindehhez). Múltkorjában említettem, hogy birizgál bennem a késztetés, hogy sajttortát süssek. Mint szerintem sokan, ő is abban a hitben volt, hogy az egy sós valami, és valahogy sehogy sem állt össze a képzettársítás. Hát úgy döntöttem, most összehozom a nevet az ízzel. El is kezdtem keresgetni a neten a fellelhető cheesecake receptek között. Ami először meghökkentett, hogy ebbe aztán akármelyik verziót nézem ipari mennyiségű krémsajt kell, erősődött bennem az a gyanú, hogy minél több annál jobb lesz a végeredmény. Másrészről ott volt a nyitott kérdés Philadelphia krémsajtot használjak, vagy helyettesítsem, mint az sokhelyen szerepel valamilyen más krémsajttal, mascarponeval vagy egyéb natur sajttal. Az übertutira akartam menni - elvégre ajándékot vérciki elrontani, meg el is akartam kellőképpen kápráztatni az ünnepelt ízlelőbimbóit - így a legtöbb krémsajtosat választottam Philadelphia krémsajtból persze, viszont, hogy csődbe se menjek ezért minitortát sütöttem. Az eredeti Philly NY-i sajttorta receptjét Jade konyhájában lehet megtalálni, állítólag ez szerepel a Philadelphia krémsajt dobozán is - nálunk ezt miért spórolták le??? Fosztva meg feltételehetően egy ízorgiától néhány száz magyart? (Meggyőződésem, hogy azóta sokkal többen csinálnak tiramisut is, amiót a a receptje a mascarponés dobozon szerepel). Én is ugyanezt a receptet használtam fel szó szerint, csak megfelezve a mennyiségeket. És csak annyi kiegészítéssel, hogy a jó öreg villanysütőmnek egy óra kellett, míg készen nem lett a süti. És íme a végeredmény.

Az ünnepelt ódákat zengett róla, úgyhogy kedves Judith köszönet.